GAZDAÉLET – Segítőink a gyógynövények
A 2016 május 24-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Nagyon nehéz az értékesítés, lassan belefáradnak a gazdálkodók. Tankó Péter gyimesfelsőloki vállalkozóval készült interjúnk. Majd a május végén esedékes növényvédelmi munkálatokra emlékeztetünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Egyre többen fordulnak a gyógynövények felé. Vári Zsuzsa rugonfalvi gyógynövénygyűjtővel beszélgetünk. Legyünk óvatosak gombagyűjtéskor. Rácz Beáta és Rácz Zsombor sepsiszentgyörgyi környezetbarátokat kérdezzük. Háromnegyed egy után nyereményjátékunk kérdése hangzik el, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Uniós pénzt kapnak azok a gazdák, akik klíma- és környezetbarát megoldásokat választanak. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség által május 12-én indított, úgynevezett kizöldülés utáni támogatásról van szó. A hektáronkénti 95 eurós támogatáshoz a haszonélvezőknek eleget kell tenniük a terület alapú támogatáshoz szükséges feltételeknek is. Maros megyében összesen mintegy 16 ezren kaphatják meg az úgynevezett kizöldülés utáni uniós pénzt. Az egységes támogatásokra a kéréseket május 31-ig iktatják, utána június 27-ig késedelmi kamattal még fogadják azokat, később már nem lehet igényelni a támogatást. (Hírek)
Idén, az első negyedévben 19 százalékkal nőtt Romániában a kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi hasonló időszakhoz képest – közölte az országos statisztikai intézet. A növekedés elsősorban az élelmiszerek eladásának köszönhető, amely csaknem 28 százalékkal bővült. A nem élelmiszerek értékesítése több mint 16 százalékkal emelkedett, az üzemanyagé is csaknem 10 százalékkal bővült. A munkanaphatással kiigazított érték szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az első negyedévben 16,9 százalékkal volt magasabb a tavalyi hasonló időszakhoz mérten. A forgalom alakulására nyilvánvalóan hatással volt, hogy tavaly júniusban az élelmiszerek áfakulcsát 9 százalékra csökkentették, idén januártól pedig a 24 százalékos általános kulcsot 20 százalékra mérsékelték Romániában. (MTI/Gazdaélet)
Mérgező anyagokat találtak importált gyümölcsökben – közölte az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Vizsgálódásaik során a Törökországból Romániába behozott 270 kilogramm sárgabarackban, illetve 2,28 század tonna nektarinban találták a gyom- és rovarirtó szerek megengedett értéket meghaladó nyomait. A sárgabarack szállítmány jelentős része már kereskedelembe került, azonban alkalmi fogyasztással nem okoz egészségkárosodást a gyümölcsökben most felfedezett mérgező anyag koncentráció. Ez csak úgy okozhat megbetegedést, ha napi szinten nagy mennyiséget fogyasztunk – közölte a Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság, amely megfigyelés alatt tartja az illető importcéget. (Agerpres)
Hamis lehet az üzletek polcain fellelhető importméz nagy része – figyelmeztetnek a Maros megyei méhészek. A Méhtenyésztők Országos Egyesülete Maros megyei kirendeltségének vezetője, Cristina Cojocaru rádiónknak nyilatkozva elmondta, olyan információik vannak, miszerint az importméz egy része nem felel meg a minőségi követelményeknek, különféle édesítőszereket tartalmaz. Hozzátette: az egyesület berkeiben sosem volt példa mézhamisításra, ezért a szakember azt ajánlja a fogyasztóknak, hogy vásárláskor a hazai mézet részesítsék előnyben. Az igazi, jó minőségű méz legfontosabb ismérvei, hogy hideg vízben nehezen oldódik, illetve hogy hamar cukrosodik. (Hírek)
Az év első mézkészletei: a repce- és az akácméz csupán a méhek táplálásához elegendő, kitermeléshez már nem. A méhészek azt mondják, az eső és a hideg ártott az akácméznek. Remélik, nem áll elő újra a 2014-es helyzet, amikor ugyancsak az időjárás miatt az elmúlt 50 év legsilányabb méztermelését jegyezték Maros megyében. Akkor a termelők kénytelenek voltak 25 százalékkal drágítani a termékeket, hogy fedezzék a nappali és az éjszakai nagy hőmérséklet-ingadozások okozta óriási veszteségeiket. (Hírek/Gazdaélet)
A 2017/2019-es időszakra vonatkozó pályázati időszakban a 75 méhcsaládnál kevesebbel gazdálkodók állami támogatásban részesülhetnek, hogy elérjék azt a kritikus számot, amellyel a vidékfejlesztési pályázatokban részt vehetnek, azaz a 150 családos méhészetet. Bővülne a gyógyszervásárlási támogatás is, illetve a méhészeti kellékvásárlással is élhetnek majd a méhészetek és az egyesületek is. Újdonság az is, hogy jövőtől elkülönítenének egy pénzkeretet arra, hogy a méhészek itthon is tudjanak olyan vizsgálatokat elvégezni, amelyekre eddig csak külföldön volt lehetőség. Mint ismeretes, a méhészeti program támogatásait fele-fele arányban az Európai Unió, illetve a román állam fedezi. (Krónika/Gazdaélet)
A romániai piacon kapható parizertípusok fele baromfibőrt, porcemulziót, szalonnabőrt és porcogókat tartalmaz. A Fogyasztókért Egyesület 52 parizerfajtát elemzett. Tanulmányából kiderült: a vizsgált termékek 73 százalékát kárminnal színezték. Az egyesület azt javasolja a vásárlóknak, olvassák el figyelmesen a címkét, ellenőrizzék a szavatossági időt, figyeljenek oda a tárolási körülményekre. Bővebb tájékoztatást a parizerrel kapcsolatos tanulmányról a www.apc-romania.ro című internetes oldalon találnak. (Rador)
Piaci árak:
A burgony kilója 1 lej 50 bani és 2 lej, az újburgonyáé 3 és 3 lej 50 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a zöldhagyma kötése 50 bani és 1 lej, a fokhagyma kilója pedig 8 és 10 lej. A paprika kilója 6 lej és 8 lej, a paradicsomé 5 lej 50 bani és 8 lej, az uborkáé 2 és 3 lej 50 bani, a csípős paprika kilója 8 lej, a gomba kilójáért 10 lejt kérnek. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony és csombord kötése 1 lej. A zeller darabja valamint a hónapos retek kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A szemes paszuly litere 8 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a brokkoli kilója 6 és 8 lej, a tojás darabja ezen a héten 35 bani. Egy fej saláta 1 lej és 1 lej 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 4 lej, a körtéé 3 lej 50 bani és 6 lej, az eperé 3 lej 50 bani és 6 lej, a szőlő kilója 8 lej és 10 lej, a sajté és az ordáé 16 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej. A virágpalánták és a zöldségpalánták ára 30 bani és 1 lej 50 bani között váltakozik.
Játékunk kérdése:
Mivel foglalkozik a rugonfalvi Vári Zsuzsa?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2016 május 26-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
