GAZDAÉLET – a házias ízek tarolnak, fellendülőben a mezőgazdasági géppark
A 2015 november 10-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Az 1995-ös széltörés még mindig érezteti hatását a kápolnásfalusi közbirtokosságnál. György István elnököt kérdezzük.A mezőgazdaságban dolgozok törekednek a géppark felújítására. Ábrahám Szilárd csernátoni mezőgazdasági gépkereskedő válaszol kérdéseinkre. A megtermelt mézet egyenesen a fogyasztóknak értékesíti a csíkszentmihályi Búzás Ferenc. Vele beszélgetünk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Egyre nagyobb a kereslet a házias ízek iránt – vallja Bálint Irén a csíkdánfalvi húsfeldolgozó tulajdonosa. Több lábon kell állni, ha sikeresek akarunk lenni. Gidró Dezső csíkkarcfalvi gazdálkodóval készült interjúnk.A házi készítésű szörpöknek és lekvároknak is van piaca. Süket Erzsébet a Székely konyha egyesület tagja nyilatkozik a Gazdaéletnek. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat.Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotók: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek:
Másfél hónappal hosszabbította meg a kisgazdaságok felzárkózását 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatással segítő 6.3-as intézkedés pályázati határidejét a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR). Az új határidő december 18. A határidő-hosszabbítás közül kettő kifejezetten a gyümölcstermesztésben érdekelt – faiskolák, csemetekertek létrehozására, ültetvények telepítésére, illetve a gyümölcsfeldolgozást és -értékesítést támogató fejlesztésekre pályázó – gazdáknak kedvez. A gyümölcstermesztési beruházásokat támogató 4.1a számú alintézkedés esetében 2015. november 30-ra, míg a gyümölcsfeldolgozást, terméknépszerűsítést és az értékesítést szolgáló 4.2a jelű alintézkedés esetében a pályázatok benyújtási határideje 2015. december 18-ra változott. Ugyancsak december 18-ig fogadja az ügynökség az akár több százezer eurós uniós társfinanszírozásra pályázó gazdák mezőgazdasági termékek fejlesztését, feldolgozását célzó beruházási projektjeit is. A határidő-hosszabbítás a kisgazdaságok számára 15 000 euró vissza nem térítendő támogatást kínáló 6.3-as intézkedésre is kiterjed: a kedvezményezettek ez esetben a 8 és 12 ezer euró standard termelési egyenérték közötti családi farmok. A 6.3-as intézkedésre előkészített pályázatok benyújtási határideje szintén december 18-ra módosult. (7határ)
Hektáronként majdnem tíz tonnával kisebb a tavalyinál az idei burgonyatermés Hargita megyében, mint egy évvel ezelőtt. Míg az elmúlt évben 23 tonna volt az átlag, addig idén csak 14 tonna termést tudtak betakarítani hektáronként. A mezőgazdasági igazgatóság összesítése szerint 25 ezer hektárnyi földterületen legkevesebb 30 százalékos az aszály okozta kár mértéke, de ez csak azokat a földeket tartalmazza, amelyek esetében kártérítési igényt nyújtottak be a gazdák. A 25 ezer hektárból majdnem kétezer krumpliföld. A terméskiesés egyetlen pozitív hozadéka, hogy idén jobb a krumpli ára, mint tavaly, akkor ugyanis kilónként csak 35–40 baniért tudták értékesíteni a gazdák, most 75–80 bani körül mozog a burgonya termelői ára. (Krónika/Gazdaélet)
Kilenc alapító taggal, két jogi személy és hét magánszemély társulásával alakult meg a Kézdi Lacto-Coop nevű szövetkezet. A cél az, hogy az állattartó gazdák ne banikért értékesítsék a tejet, hanem a nyersanyagot dolgozzák fel, és így nagyobb jövedelemre tegyenek szert, ne legyenek kiszolgáltatva a nagy tejfeldolgozók által megszabott tejáraknak. Hasonló szövetkezetek más vidékeken kitűnően működnek, és remélik, hogy a kézdiszéki is hamarosan felzárkózik. Ennek érdekében a legszükségesebb egy feldolgozóüzem építése, amelyhez pályázati úton lehetne megteremteni a szükséges anyagi fedezetet. (Háromszék/Gazdaélet)
Hargita megyében idén csökkent a bejelentett vadkárok száma. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél idén összesen 164 vadkárról tettek bejelentést, és ez százzal kevesebb a múlt évben bejelentett károknál. A károk mintegy nyolcvan százalékát a medvék okozták, de volt bejelentés farkas és vaddisznó által okozott károk miatt is. (Dobos László)
Használatba vették a bodoki Szarvasmarhatenyésztők Egyesületének tagjai azt a két lovaskocsit, amelyet az AgroSic Közösségek Közti Társulás vásárolt egy legelőtisztító- és felülvető géppel együtt. Összértékük 22 ezer euró. A megyei önkormányzat támogatásával létrejött AgroSic társulás egyre gyakrabban bizonyítja be, hogy hatékonyan fogja össze és segíti a háromszéki mezőgazdasági egyesületeket. Ezidáig a megyei önkormányzat mellett 11 község csatlakozott hozzá, és a helyi gazdák igényeinek megfelelően bálázó gépet, gyümölcsprést, silózó kombájnt, GPS-es felmérést végzett támogatásként, legutóbb pedig a szövetkezeti rendszer keretében kezdték működtetni az illyefalvi tejfelvásárló, -feldolgozó és -értékesítő üzemet. (7határ)
Egyre nagyobb teret hódít Romániában az öko-mezőgazdaság, ami vonzóvá teszi az országot a külföldi beruházók számára. 2010 óta 37 százalékkal nőtt az olyan megmunkált területek aránya, amelyek az öko-mezőgazdasági rendszerhez tartoznak, és egyre több gazda használ környezetbarát módszereket a mezőgazdasági termelés folyamatában. A legjelentősebb növekedést a méhészeti ágazatban jegyezték, ugyanis 81 ezer méhcsalád öko-mezőgazdasági rendszerben termel mézet. (Radio Romania Actualitati)
A francia tőkéjű Auchan áruházlánc romániai vezetősége bejelentette, külön programot hirdet meg a romániai termelők támogatása érdekében. Az országszerte 33 szupermarketet működtető cég azt szeretné elérni, hogy áruházai polcain több romániai termék kapjon helyet, ugyanakkor segítene a termelőknek abban is, hogy portékájukat a határon túl is megismerjék. Az áruházlánc egyébként felmérést is végzett a vásárlási szokásokkal kapcsolatban, amelyből kiderült, hogy ügyfeleik egyre nagyobb arányban vásárolnak romániai termékeket. A felmérés szerint elsősorban a hazai zöldség- és gyümölcsfélék iránt nőtt a kereslet – annak ellenére, hogy az előző években a vásárlók inkább a külföldről behozott terményeket részesítették előnyben. (Krónika/Gazdaélet)
A káposzta kilója 1 lej 50 bani, a burgonyáé 1 lej és 1 lej 20 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója pedig 8 és 9 lej. A paprika kilója 4 lej és 8 lej, a paradicsomé 3 lej 50 bani és 4 lej, az uborkáé 2 és 2 lej 50 bani, a csípős paprika kilója 7 lej, a gomba kilójáért 10 lejt kérnek. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony és csombord kötése 1 lej. A zeller darabja és a fehér retek kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A szemes paszuly litere 9 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 6 és 7 lej, a tojás darabja ezen a héten 45 bani. Egy fej saláta 1 lej és 1 lej 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 4 lej, a körtéé 3 lej 50 bani és 6 lej, a szőlő kilója 3 lej és 7 lej, a sajté és az ordáé 16 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Hány éve működik a csíkdánfalvi húsfeldolgozó?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2015 november 16-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro