GAZDAÉLET – Tevékeny kistérség, hozzá nem értő hivatalnokok, sikeresen értékesíthető a gomba
A 2015 november 3-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Az utóbbi időben tevékeny a Felcsík Kistérségi Társulás. Süket Zsombor ügyvezető igazgatót kérdezzük. Támogatni kéne a kisgazdákat, de a mezőgazdasági minisztériumban is olyanok döntenek, akik nem tudják miből áll a gazdálkodás. Tánczos Barna szenátor válaszol kérdéseinkre. A vásárlók ragaszkodnak a szokásaikhoz, a bevált, jó minőségű terméket ritkán cserélik le egy újabbra. Nagy Péterrel a szépvízi száraztésztagyár tulajdonosával beszélgetünk. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A Dózsa György-i Dávid Mihály és családja zöldségtermesztéssel foglalkozik. Vele ismerkedünk meg. Bárki belevághat a laskagomba termesztésbe, ha a termesztés feltételeit biztosítani tudja. Kacsó István nyárádszeredai laskagomba termesztővel készült interjúnk. A csiperkegombát egész évben sikeresen lehet értékesíteni. Görgényi István székelyvajai csiperkegomba termesztő nyilatkozik a Gazdaéletnek. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat.Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Év végéig megkapják a gazdák a szárazságkárok enyhítésére folyósított kárpótlást – közölte Daniel Constantin agrárminiszter. A támogatásra 170 ezer termelő jogosult, közülük 160 ezren fizikai személyek. A miniszter nem jelentett be pontos kifizetési időpontot. Korábban október, majd november végét is emlegette. Egyelőre csak ígéretek vannak, semmi konkrétum – jegyezte meg epésen az Agro Romania. (Háromszék)
Tüntetést tartottak az európai méhészek Brüsszelben a Kínából az EU-ba irányuló mézimport szabályozásának szigorítására. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó méz nagyobb hányada ipari hamisítvány, amely a fogyasztók megtévesztésével rontja a jó minőségű, az egészség megőrzésére valóban kedvező hatású természetes méz előállítóinak piaci pozícióit és veszélyezteti a méhészek megélhetését. Hetente 100 kamion kínai méz érkezik az EU-ba, mégsincs feltüntetve a boltokba kerülő üvegeken a konkrét származási hely. Korábban a hamis kínai méz évekig ki is volt tiltva az unióból, mert szigorúan tiltott antibiotikumot tartalmazott. (Krónika/Gazdaélet)
Nagy felháborodást keltett az érdekelt szarvasmarhatartó gazdák körében, hogy a Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet visszamenőleg húsz banival csökkentette a leadott tej literenkénti árát az április–szeptemberi időszakra. A szövetkezet által működtetett székely¬keresztúri tejgyár kríziskezelésével megbízott menedzser, Tankó László elmondta, a tejár visszamenőleges korrekciójával kapcsolatos döntés nem egy hirtelen lépés volt, erről már a szövetkezet áprilisi közgyűlésén beszélgettek. Már akkor elhangzott, hogy megtörténhet a tej felárának visszamenőleges diszkontálása, elsősorban a változó piaci helyzet miatt. Az utóbbit negatívan befolyásoló tényezők közül a tejkvótarendszer megszűnését emelte ki, amelynek hatásai mostanra gyűrűztek be Székelyföldre. (Krónika/Gazdaélet)
Romániában a mezőgazdaság jelenleg nem a kiemelkedő teljesítmény, hanem inkább az ellentmondások ágazata: míg az országban terem a legjobb minőségű alma, a világ legnépszerűbb gyümölcsét importáljuk, így történhet meg az, hogy a megvásárolt gyümölcsmennyiség 80 százaléka külföldi – hívta fel a figyelmet Klaus Johannis államfő. Az államfő azt is a paradoxonok közé sorolta, hogy míg a lakosság 25 százaléka az ágazatban dolgozik, a bruttó nemzeti össztermék alig 4,7 százaléka származik mezőgazdasági termelésből. (Krónika/Gazdaélet)
Ugyanannyira rákkeltő a feldolgozott hús fogyasztása, mint a dohányzás – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet. A szervezet a legmagasabb fokú figyelmeztetést terjesztette ki ezekre az élelmiszerekre, így azok rögtön az alkohol, az azbeszt, az arzénsav és a cigaretta mellé kerültek. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem táplálkozástani szakértője, dr. Monica Tarcea szerint a világszervezet figyelmeztetését komolyan kell venni. Mint mondta, a feldolgozott élelmiszerek a legveszélyesebbek. Az utóbbi 10 – 15 évben jelentős mértékben nőtt ezek fogyasztása. Emésztési bántalmakat okozhatnak, de az érzékenyebbeknél a rákbetegség kialakulásának veszélyét is növelik. Tanulmányok szerint azok, akik sok vörös húst esznek, kevesebb növényi alapú élelmiszert fogyasztanak, pedig utóbbi véd a rák ellen. A világszervezet szakemberei azt javasolják, fogyasszunk hetente fél kilogrammnál kevesebb vörös-, például sertés-, marha- illetve bárányhúst. Ugyanakkor együnk lehetőleg minél kevesebb feldolgozott húst, például sonkát, oldalast vagy szalámit. (Híradó)
Európának „rendet kell tennie a saját háza táján” az illegális fakitermelés terén az Európai Számvevőszék (ESZ) szerint, amely többek között Romániát is elmarasztalja amiatt, hogy nem vet gátat a törvénytelen faanyag kereskedelmének. Az Európai Unió (EU) pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve megállapítja, hogy az illegális fakitermelés kezelése alapvető fontosságú az éghajlatváltozás kézben tartása érdekében, mivel ennek révén csökkenthető a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége. Az Európai Bizottság (EB) 2003-ban innovatív cselekvési tervet indított útjára, az Európai Számvevőszék szerint azonban 12 év elteltével összességében meglehetősen szegényesek az eredmények e téren. Legfrissebb jelentésében a számvevőszék rámutat: négy ország – Görögország, Magyarország, Románia és Spanyolország – még mindig nem alkalmazza teljes körűen a fáról és fatermékekről szóló uniós rendeletet (EUTR), amelynek célja annak megakadályozása, hogy illegális faanyag kerüljön az Unió piacára. (Krónika/Gazdaélet)
A szenátus elfogadta a tejtermékek címkézésére vonatkozó tör¬vénytervezetet, amely szerint az adott árucikken részletesen fel kell tüntetni, hogy hány százalékban tartalmaz tejport vagy egyéb adalékanyagot. A szabálysértésért a tervezet szerint 5 000 és 10 000 lej közötti bírság járna. A törvénytervezet sorsáról a képviselőház hivatott dönteni. A romániai szarvasmarha-tenyésztők egyesülete egyébként nemrég felmérést tett közzé, amely szerint a szuper¬marketek polcain lévő tejtermékek csaknem harminc százaléka egyáltalán nem tartalmaz tejet. A szervezet laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményeire hivatkozva feltárta, hogy számos tejtermék még tejport sem tartalmaz, hanem adalékanyagokból, növényi zsírokból és ízfokozókból készült. Az egyesület szerint a vásárlókat becsapják a tejtermékek között kínált, de valójában tejet nem tartalmazó termékekkel. (Krónika/Gazdaélet)
Piaci árak:
A káposzta és a burgonya kilója 1 lej és 1 lej 20 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója pedig 7 és 8 lej. A paprika kilója 4 lej és 8 lej, a paradicsomé 3 lej 50 bani és 4 lej, az uborkáé 2 és 2 lej 50 bani, a csípős paprika kilója 7 lej, a gomba kilójáért 10 lejt kérnek. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony és csombord kötése 1 lej. A zeller darabja és a fehér retek kötése 1 lej és 1 lej 50 bani, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A szemes paszuly litere 8 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 6 és 7 lej, a tojás darabja ezen a héten 45 bani. Egy fej saláta 1 lej és 1 lej 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 4 lej, a körtéé 3 lej 50 bani és 6 lej, a szőlő kilója 3 lej és 7 lej, a sajté és az ordáé 16 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Játékunk kérdése:
Mekkora területen termeszt zöldséget a Dózsa György-i Dávid Mihály?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2015 november 9-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
