GAZDAÉLET – Méhészeti kiállítás, Jakab A, Bíró J

A 2015 február 3-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. Január 24-én és 25-én Marosvásárhelyen a Sportcsarnokban első alkalommal szervezték meg a méhészeti eszközök és termékek kiállítását és vásárát. A kiállítók az ország több megyéjéből képviseltették magukat. A Gazdaélet mikrofonjával mi is ott voltunk. A fiatalok gazdálkodnának, de egyre több akadállyal kell szembenézzenek. A csíkszentimrei Jakab Arnolddal beszélgettünk. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A hazai vállalkozók részben fel kell adják elveiket, hogy fennmaradhassanak. Bíró Jolán küküllőkeményfalvi válallkozóval készült interjúnk. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.

Gazdahírek:

Az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési támogatásra számíthatnak idén a gazdák. A februártól benyújtható támogatási igénylések keretében kiemelt fontosságot tulajdonítanak az üzemszerű farmokat alapító fiataloknak. Idén a szubvenció összege elérheti az 50 ezer eurót. Ezt két részletben fizetik majd ki a farmot létrehozó, 40 év alatti gazdának: az első részletben az összeg 80 százalékát kapja meg előlegként, a következő három vagy öt év folyamán (a növénykultúra függvényében) a fennmaradó 20 százalékot. E tekintetben még nincs végleges felosztási mód, az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat még nem zárták le. A minisztérium ötéves időszakot ajánlana, de azzal a könnyítéssel, hogy a támogatott gazda két év után is jöhetne a maradék 20 százalékért, amennyiben az üzemtervet ennyi idő alatt teljesíti. A második részlet átvételéhez bizonyítani kell, hogy az előlegként kapott pénz legalább 20 százalékának megfelelő értékben eladott a megtermesztett terményből. Érvényesülni fog az ágazati prioritás elve is. Az állattenyésztésben elsőbbséget élvez a szarvasmarha-, juh-, kecsketenyésztő, a méhész, a növénytermesztésben a zöldségtermesztő, ültető- és vetőanyag-előállító, gyümölcstermesztő és magtermesztő. (Krónika/Gazdaélet)

A dohányáru volt tavaly Románia legfontosabb mezőgazdasági exportterméke, az ország külkereskedelmi egyenlege pedig – immár második éve – pozitív. Az Európai Unió tagországaival szemben veszteséges az agrárkereskedelmi mérleg, a pozitív egyenleg az unión kívüli országokkal folyatott kereskedelemnek tudható be. Negatívum, hogy a termékstruktúra kedvezőtlen, a bevétel háromnegyedét feldolgozatlan mezőgazdasági termékek teszik ki. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint külföldön a legkeresettebb romániai agrártermék a dohányáru, a cigarettaexport legfontosabb célországa 2014-ben Olaszor¬szág volt. A második legjelentősebb exporttétel az Egyiptom¬ba szállított búza. Bulgáriába elsősorban szóját exportáltunk, Magyarországon napraforgót, Hollandiában pedig repcét értékesítettünk. Csehországban a legkeresettebb román agrártermék az uborka. Néhány éve Olaszor¬szág és Spanyolország a hazai felvágottak egyik fontos piaca. Az Irakba szállított mezőgazdasági termékek szinte felét a tojás tette ki. Az élőjuh-kivitel első számú célországa Líbia volt. A húsexport továbbra is elhanyagolható volumenű, a teljes agrárkivitel csupán négy százalékát jelentette tavaly. Az ágazat és a kormány egyaránt reményeket fűz a kínai piachoz, ám egyelőre az áhított fellendülés várat magára. (Háromszék/Maszol)

Nehéz helyzetbe került a 2006-ban alakult kézdialmási Szarvarmarhatartók Egyesü¬lete. Február elsejétől a Covalact Rt. csökkentette a tej felvásárlási árát, azzal érvelve, hogy valahogy át kell vészelni ezt a számukra is nehéz időszakot. Máthé István Olivér egyesületi elnök szerint a jelenlegi tejárak az állattartó gazdák költségeit nem fedezik. Eddig nyaranta 1400-1500 liter tejet adtak le a tejcsarnokba, az újabb rendeletek szerint azonban ezentúl nyá¬ron a téli 700 liter fölött csak ennek negyven százalékát veszik át többletként. A tejcsarnok havi fenntartása az egyesületnek 4000 lejébe kerül. Február elsejétől egy liter tej felvásárlási alapára az eddigi 1 lej helyett 85 bani lesz, pedig valamikor 1 lej 25 banit is fizettek érte. Ilyen feltételek mellett az állattartó gazdák eladják teheneiket, hiszen egy liter tej előállítási ára 90 bani és 1 lej között van. Az egyesület jelenleg harminchárom aktív tagból áll, a csomortáni és kézdi¬almási egyesületi tagok 450 szarvarmarhát tartanak. (Háromszék/Gazdaélet)

Az állattartó gazdák többnyire elégedettek az új helyen működő székelyudvarhelyi barompiaccal: néhányan ugyan nehezményezik, hogy esős időben nagy a sár, de remélik, aszfalt kerül a térre. A gazdák körében ugyanakkor népszerű, hogy hirdetéseken keresztül vásárolnak, illetve adják el jószágaikat. Folyamatos a piac karbantartása, így ha szükséges, csúszásgátló anyagot szórnak a polgármesteri hivatal munkatársai, emellett pedig a szemetet is eltakarítják. A vásártér lebetonozása és aszfaltozása mellett az idei tervek közt szerepel az adminisztrációs épület megépítése, amelyben az illemhelyeket is kialakítják, továbbá a Budvár negyed felől egy bekötőút megépítésére is készülnek. Utóbbival egyébként nem mindenki ért egyet, a gazdák nem szívesen hajtják majd arra állataikat, mivel veszélyesnek gondolják a környéket. (Krónika/Gazdaélet)

Kürtőskalácsról szóló kis könyvet mutattak be a közelmúltban a háromszéki megyeházán. A Kürtőskalács – a világ minden táján ismert székely-magyar sütemény című kiadvány a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szellemi terméke, Kovászna Megye Tanácsának gondozásában, a Europe Direct iroda támogatásával jelent meg. Szórólapok és képeslapok is készültek, melyet 15 nyelvre, többek között románra, angolra, németre, kínaira, héberre, arabra és oroszra is lefordítottak. Május 9-én Európa Napján megszervezik a Nemzetközi Kürtőskalács Ünnepet, ahol bemutatják a sütemény európai „rokonait”, hiszen mint a kiadványban is olvasható a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, csehek, morvák, a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is készítenek forgatott dorongon sütött édes süteményt. A háromszékiek abban bíznak, hogy kezdeményezéseik révbe érnek, sikerül EU- oltalom alá helyeztetni és hungarikumként elismertetni a kürtőskalácsot. (Kovács Zsolt/Gazdaélet)

Román termékként jegyezheti be az Európai Unió a kürtőskalácsot ugyanis a Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület évek óta nem tud dűlőre jutni a magyar hatóságokkal az engedélyezés ügyében. A szaktestület már jó ideje szeretné megszerezni az Európai Unió hagyományos kiváló termék védjegyét, miután Szlovákia 2006-ban a náluk trdelník néven ismert, a kürtőskalácshoz hasonló édességét már levédette. Ha megkapnák az uniós védjegyet, akkor a kürtőskalácsot magyar termékként tartanák számon az EU-ban, azok a sütők pedig, akik betartják a minőségi előírásokat, ingyen használhatnák a tanúsító logót a csomagolásaikon. A többi terméket pedig nem lehetne többé kürtőskalácsként forgalmazni. (Híradó/MNO.HU)

Kijavította a Hungarikum Bizottság a kürtőskalács leírását. Sebestyén Csaba RMGE elnök javaslata alapján írták át a kürtőskalács leírását, úgy hogy az Magyarország területén kívül, Erdélyben is létező, fellelhető termék. Szintén Sebestyén javaslatára a kürtőskalács mellett más termékek is bekerültek az úgynevezett Magyar Értéktárba. Az ülésen elfogatott kilenc termék közül a kürtőskalács mellett négy további tétel pedig úgy lett része a lajstromnak, hogy erdélyi magyar termékként is szerepelnek. Ezek a tepertős pogácsa, a Bocskai viselet, szatmári szilvalekvár és a tanya, mint gazdálkodási létforma. Az olyan termékek, mint a pálinka, szürkemarha, mangalica nemcsak a magyarországi termelőké, hanem az erdélyi, kárpátaljai, muravidéki magyaroké is, ezért ebben is valamiféle kompromisszumos megoldást kellene találni. (Hírek/Asztalos Ágnes)

Múlt csütörtökön délután a marosvásárhelyi Business Szálló konferenciatermében vetítettképes előadás keretében a legújabb fejlesztésű növényvédelmi szerekről kaphattak információt a szakemberek és a Maros megyei farmerek. A találkozót dr. Moldován Csaba kertészmérnök szervezte. (Gazdaélet)

Piaci árak Marosvásárhelyről:

Az akácméz kilója 27 és 30 lej, a vegyes mézzé 20 és 22 lej, a káposzta kilója 1 lej és 1 lej 50 bani, a sóskáposztáé 4 és 5 lej, a burgonyáé 1 lej és 1 lej 50 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 3 lej, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója 10 lej. A kápia és a paradicsompaprika kilója 9 lej, a töltenivaló paprikáé 5 lej és 6 lej, a paradicsomé 6 lej és 7 lej, az uborkáé 3 lej és 4 lej, a csípős paprika kilója 8 lej, a gomba kilójáért 10 és 11 lejt kérnek. A zeller darabja 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony kötése 1 lej, a cékla kilója 4 lej, a jégcsapreteké és a fekete reteké 3 és 4 lej, a főzőtök kilóját pedig 1 lej és 1 lej 50 baniért vásárolhatjuk meg. A szemes paszuly litere 9 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a karalábé darabjáért 2 és 3 lejt, a brokkoli kilója 7 lej, a tojás darabja ezen a héten 55 bani. Egy fej saláta 2 lej 50 bani és 3 lej. Az alma kilója 1 lej 80 bani és 2 lej, a körtéé 4 lej 50 bani, a dióbélé 30 lej, a szőlő kilója 8 lej, a sajté és az ordáé 18 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.

Játékunk kérdése:

Hányadik alkalommal szerveztek méhészkiállítást és vásárt Marosvásárhelyen?

Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2015 február 9-ig:

540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro