TŰR – Fehér megye (I. rész)

A falu Balázsfalvától délnyugatra, a Kis-Küküllő bal partján, Csufud és Székásbesenyő közt fekvő település. Nevét már 1313-ban említette egy oklevél. Ma hiába keressük a helységnévtáblát, mert nem találjuk. Az ott lakók nem is csodálkoznak ezen, mert ha régebben fel is szerelték azt hamar elvitték, megrongálták. Magyarok és románok élnek egymás mellett. Bár a magyarok létszáma egyre apad. Ha nem is vándorolnak el, de beolvadnak. Sok magyar családnak csak a neve jelzi, hogy valamikor őseik beszélték a magyar nyelvet. Akik még törik, azok sem használják, mert a szomszéd is román, a rokonság is és a baráti körben sem beszél már senki magyarul. Magyar családok otthon egymás között is románul beszélnek. De ennek ellenére vannak olyanok is, akiknek fontos a magyarságuk, akik a megvetés, gúnyolódás ellenére sem adják fel elveiket. Bár nincs magyar nyelvű iskola a faluban, hittanórán hallanak magyar szót a tűri gyerekek. És a központban, a római katolikus templom szomszédságában dacol az idő viszontagságaival a magyar ház. Ha a tervek bejönnek, hamarosan a tűri magyarok menedéke lesz. Így talán egy parányi reményt is jelent a megmaradásban.

A június 2-i műsorban Kémenes Loránt római katolikus plébános, Nemes János bádogos és Orbán Lajos (90) vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.

Műsorunk a 2013 február 24-i műsor ismétlése!