Ötödik napja gurul a rádió!

Nem esett volna nehezemre összefoglalót írni, de egyszerűen a találkozók minden időnket „elvették”. Hál’Istennek – mondhatnánk és mondjuk is, mert éppen ezért „gurulunk” évről-évre, hallgatóinkkal találkozunk, elbeszélgetünk, rengeteg élményt osztunk meg egymással.

Adós vagyok a második, harmadik és negyedik nappal is. Most sincs nagyon sok időm, mert mindjárt fél 11, éppen most jöttünk vissza a baróti Party Pub-ból, ahol vendéglátónk Vida Attila bőséges estebéddel dobta fel az energiaháztartásunk… És még hátra van a zuhanyzás, hogy az alvásról ne is beszéljek.. Na abból sohasem elég. Majdnem címszavakban is több oldal lenne az összefoglaló, de mégis csak nagyon szumárisan fogom leírni. Vagy ki tudja? Megszáll az ihlet…

Második nap: Csíkszépvíz – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Csíkszentsimon – Tusnádfürdő

Nem túl hosszú táv, de tele érdekességekkel, találkozókkal, barátokkal. A régi barátainktól indultunk útnak, Kassay Vilmos úr jóvoltából a Kassay fogadóban eltöltött csodálatos éjszaka és László Miki séf jóvoltából elköltött mesés estebéd-vacsora és reggeli után, könnyű volt tekerni befelé „csík” felé. És nem feledkezhetünk meg Imre Gabrielláról sem, a mindig mosolygós, segítőkész „főnökről”, aki akármikor tárt karokkal várja a rádiósokat.

Szépvízre Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester is kitekert, nem először karikázva a „gurul-lal”, igaz – saját bevallása szerint – az utóbbi időben kevesebbet tekert, mint máskor, de még mindig jó formában van. Szép Zozó kollégánk is elénk gurult „vadiúj” feleségével, Tóth Emesével, így vidám társaság vágott neki az útnak. A polgármester úr az új kerülőúton vezetett a város irányába, a „Gurul a Rádiónak” dedikált útszakaszt sajnos még a gépkocsik nem használhatják, mert… valakiket zavar a kétnyelvű útjelző tábla. Na tessék… Az út rendben van, kifestve, tökéletes aszfalttal és mégsem lehet használatba venni…

41957147_1789872374459883_4879457287799832576_o

Csíkszereda központjában kis csoport hallgatónk várt bennünket. Röpke félórás kerekasztal után útnak indultunk, előbb a Filmszereda fesztiváludvart kukkintottuk meg, majd a város végéig a felújított Zsögödi úton található kerékpárúton gurultunk. No hallja! Ahol a polgármester is biciklizik, ott könnyű bivajútat építeni.
Csíkszentkirályon a temetőben ellátogattunk egykori hallgatóink: Lakatos Gábor és Tánczos Pista sírjához, majd a Lakatos Iréntől ajándékba kapott hatalmas almástésztát Csatószeg határában eltüntettük.

Tusnádfürdőre kicsivel a beígért időpont előtt érkeztünk meg, de Varga Attila, a Szent Kristóf panzió tulajdonosa és segítője Potyó Teréz már várt bennünket és közben megérkezett Albert Tibor polgármester is. Az ilyenkor szokásos pohárköszöntők után a polgármester úr jóvoltából megáztathattuk a kissé megfáradt csontjainkat a wellnessben is, amelyről már tavaly megtudtuk, hogy bővülni fog, most viszont konkrét lépések is elhangzottak. 6 új medence is épül a közeljövőben, mert a jelenlegi befogadóképesség kevésnek bizonyul. Mi is úgy fértünk be, hogy viszonylag későn érkeztünk. A Csíki határ panzióban svédasztalos önkiszolgáló vacsorán vettük rész, aztán a sztorizgatásokkal úgy eltelt az idő, hogy írásra már nem maradt erő.

Az igazi erőpróba viszont másnap várt ránk, megmászni a hegyet Bálványosig. 10 km emelkedő mindig kihívás a bicajos számára, főleg ha motivál bennünket a majd 30 km-es ereszkedő. A „csajok”: Joós Erika és Bódizs Edit is sikerrel abszolválták a próbát, ehhez nagyban hozzájárult az új út is. Ugyanis a szakasz egy részén friss aszfalt díszelgett a régi, gödrös út helyett, ez pedig pszihésen is pozitívan hatott a csapatra.

A hegy túloldalán Oláh Attila parakerékpáros és barátnője, Babos Judit, valamint Judit testvére várt minket, együtt gurultunk be Kézdivásárhelyre, ahol újabb meglepetések vártak. Két hallgatónk is várt bennünket, Kiss András és Kónya Albert. Utóbbi még meg is könnyezte a találkozást, nagyon meghatott bennünket is a szeretete. Oláh Attila olyan versenyt szervezett az idén, amit az országban nagyon ritkán szoktak, fogyatékkal élőket fogott össze, közel százan mérték össze erejüket és érezték úgy, hogy életük nem hiába való. Tanulhatunk tőle, mint ahogy abból is, hogy Attila egy lábbal jótékonysági célból körbekarikázta egy nap alatt a Balatont, km-t letekerve!

Kézdivásárhelytől Sepsiszentgyörgyig első sorban fejben fáradtunk el a nagy forgalom miatt, de örömmel konstatáltuk, hogy a gépkocsivezetők sokkal jobban tiszteltek, mint más alkalmakkor. Reméljük a mentalitás kezd megváltozni és nem csak véletlen egybeesés volt. Többen elénk is karikáztak, még Kozma Zoltán is elénk tekert Brassóból, hogy ha idén nem is tudott hosszabb távot megtenni, de legalább egy kicsit velünk lehessen. Régi barátja a „guruló” Rádiónknak.

Olyan fiatalember is volt velünk, Béla Csanád, aki 13 évesen már megmászta biciklivel a Transzfogarast és a Transzalpinát is! Figyelemre méltó teljesítmény…
A miénk sem volt kis teljesítmény: egy híján 80 km-t tekertünk, közel 9 órát töltve a szabadba.  Az éjszakánkat és a másnapi reggelinket köszönjük Tulit Zsombornak, aki ezúttal a Sportnapok egyik szervezőjeként elfoglaltsága miatt nem tudott idén velünk tekerni.

Negyedik nap: Sepsiszentgyörgy – Előpatak – Miklósvár – Barót.

Nehezen indult a nap, az előző napi nyolcvan kilométer egy kicsit kivett a csapatból, de ennek ellenére mosolygósan vágtunk neki a szakasznak. Picivel kevesebb,mint 60 km várt a csapatra, a Tulit Zsombival való találkozástól a baróti érkezésig viszont ismét számtalan élményben lett részünk. Mindjárt Sepsiszentgyörgyön csatlakozott is hozzánk Bordi Levente a saját gyártmányú fekvőbiciklijével. Köpecig „bírta” a mi lassú iramunkat, majd a Hatodon keresztül visszatekert Szentgyörgyre, de elmondása szerint nagyban segítette a haladásban a Köpecen elfogyasztott fánkmennyiség.

41983086_1791688024278318_7346832767180603392_o

Előbb Előpatakon régi barátunkkal, Portik Feri bácsi portájára kanyarodtunk be, előkerültek a régi szép emlékek és a történetek. Közben megérkezett Nemes Áron is, a Sportnapok főszervezője, a vele készített interjút viszont hazaküldtem, mert a több, mint 50 sportágat felvonultató rendezvény a hétvégén lesz. További információk a www.sportnapok.ro honlapon.

A csapatunk Előpatakon friss forrásvízzel tankolt fel és szomorúan tapasztalta, hogy a fürdőtelepülés még mindig elég mostoha állapotban van, majd Árapatakon elkanyarodva Barótra vettük az irányt. Miklósvárán is többen vártak bennünket, miután egyszerre háromszor is tudósítottunk.
Többek között szintén régi barátaink, Demeter Zoltán és Erdős István is elénk jöttek. Köpecen viszont ezúttal nem a híres szíl-fa fogott meg bennünket, hanem a helyi református nőszövetség tagjai állítottak megoldhatatlan feladat elé:egy hatalmas kosár fánkot kellett volna eltüntetnünk. Ezt a feladatot elbuktuk, de teli hassal csak elnyomtuk az utolsó pár km-t.

Baróton a református egyház ifjúsági szállását foglaltuk el, előtte Kolumbán Sanyikával is örültünk egyet egymásnak. Györke Judittal az összefoglaló szerzője egy napon született: soha sem találkoztam még ilyen személlyel. Nagy élmény volt!

A vacsora előtt azonban még volt egy kellemes feladatunk,a Baróti múzeumban található őslény ritkaságot, egy masztodont közel teljes maradványait csodálhattuk meg, majd két terepasztalt is megnézhettünk, hihetetlen ólomkatona-harcról szóltak. Érdemes ellátogatni Erdővidék múzeumába. A vacsora a Party.pubban volt . Köszönjük Vida Andrásnak a szíves vendéglátást!

És ezzel a túránk felén át is lendültünk! Találkozzunk személyesen.

  • Kulcsszavak
  • Nincsenek kulcszsavak.

Hagyj üzenetet
A * jelölt mezők kitöltése kötelező*

Adatforgalom / Forgalmi jelentés

Most adásban

JÓ REGGELT, ERDÉLY!

Live Video

Partnereink