Kemény bírálatokat kapott az ország az EP vitáján

Az Európai Bizottság aggodalommal követi a romániai fejleményeket – mondta Frans Timmermans első alelnök az Európai Parlament plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.

Frans Timmermans felszólalásában rámutatott, sok román állampolgárt aggodalommal töltenek el az igazságügyi törvények és a büntető törvénykönyv módosításai, amelyek alááshatják a korrupció elleni küzdelem terén eddig elért eredményeket. “Ezeket az aggodalmakat az Európai Bizottság is osztja” – mutatott rá az első alelnök, hozzátéve, a Bizottság már korábban hangot adott aggályainak, és tárgyalt a témáról a kormány képviselőivel is. Mint hangsúlyozta, Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyész leváltása, illetve a legfőbb ügyész szakmai tevékenységének átvilágítása is aggasztja az Európai Bizottságot.

Viorica Dăncilă kormányfő is felszólalt a vitán

Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében Romániáról készült jelentésekben nem esik szó a jogsértésekről, sem a hírszerző szolgálatok és az igazságszolgáltatási intézmények közötti titkos együttműködési megállapodásokról – hangoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.

A kormányfő felszólalásában kérte, közöljék, hogy kik szövegezték meg a romániai igazságügyi reformot megfigyelés alatt tartó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében készített országjelentést. Az igazságügyi törvények módosítása kapcsán a miniszterelnök azt mondta, olyan igazságszolgáltatásra van szükség, amely korrekt az állampolgárokkal szemben.

Viorica Dăncilă kormányfő leszögezte, tiszteletből vesz részt a Európai Parlamenti vitán és nem azért ment Strasbourgba, mert számadással tartozna.

Az augusztus 10-i, bukaresti tüntetés kapcsán rámutatott, számos vád érte a román csendőrséget, amiért “egy engedély nélküli tüntetésen közbelépett az erőszakos tetteket elkövetők ellen, akik megkísérelték elfoglalni a kormány épületét”. A miniszterelnök ugyanakkor kérte, ne tiltsák meg Romániának azt, ami más európai uniós tagállamokban megengedett.

Sógor Csaba beszéde vitát váltott ki

Vitát váltott ki a román sajtó egy részében Sógor Csaba Strasbourg-i beszéde. Sógor Csaba azt mondta, figyelhetné kritikusabban az EU a romániai jogállamiság érvényesülését és az igazságszolgáltatás működését. Az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel – és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) rendkívüli ülés keretében vitázott a romániai jogállamiság helyzetéről Strasbourgban, az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermanns jelenlétében. Sógor Csaba felszólalásában elmondta: az ingatlan-visszaszolgáltatások az EU-s csatlakozást követően diszkriminatív jelleggel és akadályozottan működnek, erre a legjobb példa az Erdélyi Református Egyházhoz tartozó középiskola, a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása.

Sógor Csaba emlékeztetett arra is, a román oktatási törvény előírja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen egy magyar tagozat létrehozását, ennek ellenére az állam tíz éven keresztül engedte, hogy az egyetem vezetősége megszegje a törvényeket és akadályozza a különálló magyar tagozat megalapítását. Az EP képviselő kiemelte, hasonlóképpen akadályozott a nemzeti kisebbségek szimbólumainak használata is, sőt, gyakran tapasztalható, hogy a bírósági eljárások során sérül az állampolgárok méltányos eljáráshoz való joga.

Guy Verhofstadt szerint Romániának két nagy problémája van

Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok – hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének frakcióvezetője az Európai Parlament plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.

Belgium egykori miniszterelnöke szerint a kormánynak felül kell vizsgálnia bizonyos törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy azok erősítsék és ne gyengítsék a korrupció elleni küzdelmet és szavatolják a bírók függetlenségét, ne ássák alá azt. Guy Verhofstadt ugyanakkor rámutatott, a román kormány sok esetben elhibázottan reagált a brüsszeli hatóságok kritikáira, és figyelmeztette a kabinetet, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a Lengyelországban kormányzó Jarosław Kaczyński-féle “országirányítási stílus” nem szolgálhat követendő példaként.

Többet kellene tudni a titkosszolgálatok szerepéről

Még többet meg kell tudni a romániai titkosszolgálatok szerepéről, a korrupció elleni küzdelem ugyanis meghatározó fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében – véli Joseph Weidenholzer osztrák EP-képviselő.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke felszólalásában elmondta, nagy érdeklődéssel várja a Velencei Bizottság ajánlásait, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament következő ülésszakán “eljön Románia elnöke és elmondja, mi történik”.

A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a tüntetők követeléseit

Az Európai Néppárt képviseletében felszólaló Esteban Gonzalez Pons kifejtette, az augusztus 10-én Bukarestben tüntetők feddhetetlenséget és átlátható igazságszolgáltatást követeltek, és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül kérésüket.

A spanyol képviselő rámutatott, saját országának példája is jól érzékelteti, hogy “diktatúráról demokráciára váltani hosszú időt igénylő, nehéz folyamat”, majd hangsúlyozta, az Európai Néppárt nem érti, miért javasolt a kormány olyan törvénymódosításokat, amelyek veszélyeztetik az államhatalmi ágak egyensúlyát és az igazságszolgáltatás függetlenségét. “Milyen érdekek húzódnak az ön által vezetett kormány tetteinek hátterében? Mitől félnek” – kérdezte a vitán jelen levő Viorica Dăncilă miniszterelnöktől Esteban Gonzalez Pons.

A zöldek szerint is visszalépéseket tesz Románia

A Zöldek európai parlamenti frakciójának társelnöke, Ska Keller úgy vélekedett, aggodalomra ad okot, hogy Románia, amelynek 42 év után sikerült megdöntenie egy diktatúrát, most visszalépéseket tesz.

A német EP-képviselő a büntető törvénykönyv módosításaira utalva elmondta egyre több európai uniós tagállamban megkérdőjelezik a szabadságot, a demokráciát, az állampolgári jogokat. Ska Keller szerint nem kell megvárni, hogy még egy ország esetében esedékessé váljon a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása.

Forrás: Agerpres
  • Kulcsszavak
  • Nincsenek kulcszsavak.

Hagyj üzenetet
A * jelölt mezők kitöltése kötelező*

Adatforgalom / Forgalmi jelentés

Most adásban

Live Video

Partnereink