GAZDAÉLET – Minőségi termék, minőségi alapanyagból
A 2018 november 20-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, Közösségi összefogással 450 gyümölcsfacsemetét ültettek a közelmúltban Szentábrahámon. Erről számolunk be. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Értékesítési gondokkal küszködnek a székelyvajai állattartók. Nagy Miklós István válaszol kérdéseinkre. Minőségi gyümölcsből, minőségi párlatot készít a sepsiszentgyörgyi Dezső Tibor. Őt kérdezzük a kulisszatitkokról. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek
Felhívást intézett Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus a vadásztársaságokhoz, hogy kérvényezzék a veszélyes medvék kiemelését, a környezetvédelmi minisztérium ugyanis sürgősségi hatállyal is ad ki engedélyeket, amennyiben a helyzet megköveteli. A prefektus az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a vadásztársaságok azzal a panasszal keresték meg, hogy a környezetvédelmi minisztérium – a beavatkozási kvótára hivatkozva – nem hagyja jóvá a veszélyes medvék kiemelését. Ezért tárgyalt a szaktárca illetékeseivel, akik arról biztosították, hogy amint igénylés érkezik hozzájuk emberi életet veszélyeztető medve kiemelésére, a minisztérium sürgősségi hatállyal kibocsátja az erre vonatkozó rendeletet. (Székelyhon/Gazdaélet)
Az unió valamennyi tagállamában – így Romániában is – tilos a szántóföldeken neonikotinoid hatóanyagú növényvédőszereket használniuk a gazdáknak. Az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxam – valamelyikét tartalmazó növényvédő szerek felhasználását először 2013-ban korlátozta az Európai Bizottság. A tömeges méhpusztulásért felelős szerek ezután csak és kizárólag az üvegházakban alkalmazhatók. Ez azt is jelenti, hogy a kezelt magokból fejlődő, illetve az üvegházakban kezelt növényeket tilos lesz szabadföldre kiültetni. Az Európai Unió éves mezőgazdasági termelésének jelentős, közel 15 milliárd euró összértéket képviselő hányada tulajdonítható közvetlenül a beporzó rovarok teljesítményének. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Büntetik a munkaszerződés nélkül juhászokat foglalkoztató esztenatulajdonosokat. Olt megyében a munkaügyi felügyelőség ellenőrei több esztenán is azonosítottak munkaszerződés nélkül dolgozó személyeket. A munkaadókat minden egyes feketén dolgozó munkás után húszezer lejes büntetéssel sújtották. Az esztenafelelősök nem értik az eljárást, azt hozzák fel mentségükre, hogy magánszemélyként nem alkalmazhatnak juhászokat, kisegítő személyzetet. Ha pedig családi vagy egyéni vállalkozást létesítenek, naponta csak korlátozott óraszámra alkalmazhatnak személyzetet, holott egy esztenán a juhászoknak a hét minden napján éjjel-nappal szolgálatban kell lenniük. A munkatörvénykönyv értelmében magánszemélyek is alkalmazhatnak munkavégzésre személyeket. Ha viszont munkaszerződés nélkül foglalkoztatnak embereket, az büntetendő – mondta a Háromszéknek nyilatkozó Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség főfelügyelője. A munkáltatók esetében a feketemunkát minden munkás után egységesen húszezer lejjel büntetik. De büntethető az a személy is, aki feketén vállal munkát: az ő esetükben a bírság hatszáz lej. (Háromszék/Gazdaélet)
A szántóterületeknek idén csak a negyedét tudták megművelni a gazdák, azokat is csak jelentős idő- és üzemanyagtöbblet ráfordításával, azonban ez mind kárba veszhet. Ha nem enyhül a csapadékhiány, nem hajtanak ki az elvetett őszi gabonák magvai. A pityókaföldeket még csak-csak meg lehetett művelni, de a tarlós területeket alig lehet felszántani. A csapadékeloszlás idén nem volt a legideálisabb a gazdák számára, ez okozta a legtöbb gondot a földeken. A mezőgazdasági szezon elején, májusban szárazság volt, emiatt egyenlőtlen lett a kelés, majd ezt túl sok csapadék követte júniusban és júliusban. A csapadékbőséget aztán újabb aszályos időszak követte, augusztustól túl kevés eső esett, vagy egyáltalán nem volt. (Székelyhon/Gazdaélet)
Több pénz maradhat a juhtenyésztőknél, ha az eddigiekhez képest gyakrabban féregtelenítik a jószágaikat, a többletbefektetés megtérül, így ugyanis csökken az a tejhozam-veszteség, amelyet a paraziták okoznak. A túl gyakran használt féregirtó szerek egy idő után már nem működnek, mert a kérődző állatokon élősködő paraziták előbb-utóbb rezisztensek lesznek ezekre a szerekre. Célszerű egyszerre két különböző szert is használni és megismételni a kezelést, ugyanis előfordul, hogy a féregirtó szerek csak a felnőtt parazitákat irtják ki, de a tojásaikat nem. Érdemes előre megvizsgálni az állatokat, hogy külső vagy belső élősködők támadják, vagy éppenséggel mindkettő, ilyenkor célszerű egyszerre kívülről és belülről is féregteleníteni a juhokat. (Hargita Népe/Gazdaélet)
A Szebeni Szalámit Gyártók Egyesülete (APSS) évekkel ezelőtt oltalom alatt álló földrajzi jelzést (IGP) szerzett a szebeni szalámira uniós szinten. Éves átlagban mintegy 2100 tonna „oltalmazott” szebeni szalámit állítanak elő. Idén kedvező fordulatra számítanak, becsléseik szerint a 2018-as esztendei termelési volumen eléri a 2400 tonnát, s az elkövetkező két esztendő során is fokozni szeretnék a termékmennyiséget. Ez pedig akkor válhat lehetővé, ha sikerül terebélyesíteni az exportot. Jelenleg még elenyésző mennyiséget exportálnak, a teljes termelésnek körülbelül 2%-át, s jobbára olyan európai országokba, amelyekben viszonylag jelentős számú romániai kivándorló él. A szebeni szalámi erőteljesebb promoválására sikeresen pályáztak uniós alapokra is, 1,5 millió eurós támogatást nyerve el. Ilyenképpen pedig a 2018–2020-as időszakban többek között Spanyolországban és Olaszországban kerül sor különböző „étvágycsináló” rendezvényekre, de meg szeretnék célozni a kínai és a japán piacot is. Ha sikerül a piachódítás, akkor reményeik szerint 2020-ban az éves termelés megközelítheti a 3000 tonnát. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Cseh kutatók lila szemű búzát nemesítettek ki, amely a kísérletek szerint a hagyományos fajtáknál nagyobb tűrőképességet mutat a magas hőhatásokkal, a szárazsággal, a talaj sótartalmával és a gombabetegségekkel szemben. A klímaváltozás negatív hatásainak felerősödésével mindez különösen előnyös tulajdonság, számol be az agroinform.hu mezőgazdasági hírportál. Az új búzafajta egyaránt alkalmas élelmiszeripari és takarmányozási célokra, bár kenyérsütésre nem igazán megfelelő, de tésztagyártásra vagy sör és alkoholmentes italok gyártására annál inkább. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
