GAZDAÉLET – Hálás fajta a székely nyúl
A 2016 január 5-én jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek. A házi készítésű, tartósítószer-mentes termékeknek van piaca. Süket Erzsébet a Székely Konyha Egyesület tagja nyilatkozik a Gazdaéletnek. Majd a gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. Egy új nyúlfajta – a székely nyúl – kitenyésztésére vállalkozott a csíkpálfalvi dr. Rákossy Zsigmond állatorvos. Nála jártunk a Gazdaélet mikrofonjával. A megtermelt mézet egyenesen a fogyasztóknak értékesíti a csíkszentmihályi Búzás Ferenc. Vele beszélgetünk. Méhészkedő hallgatóinkat a januári tennivalókra emlékezteti Bordi János havadtői méhész. Háromnegyed egy után lesz nyereményjáték, majd ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Gazdahírek:
Románia gazdasága sok tekintetben rosszabbul teljesít, mint közvetlenül a forradalom után. Meglepő változásokra mutatott rá az Országos Statisztikai Hivatal elmúlt 25 évet átfogó makrogazdasági elemzése. A forradalom után Romániának nem volt közadóssága, mára viszont 54 milliárd euróra rúg a közadósság, illetve az ország külföldi hitelei is nulláról 94 milliárd euróra nőttek az elmúlt 25 évben. Az országnak jelenleg 150 milliárd euró a bruttó hazai terméke (GDP), ami 3,5-ször nagyobb, mint 1990-ben volt. Az egy főre jutó 7000 eurós GDP-vel Románia az utolsó előtti helyen van az Európai Unióban, mindössze Bulgáriát sikerül megelőznie. Teljesen átalakult az ország gazdasági berendezkedése, hiszen a forradalom előtt minden gazdasági egység állami tulajdonban volt, jelenleg a vállalkozások 96 százaléka magánkézben van, hazai vagy külföldi tőkével működik. Ez az átrendeződés gyökeresen megváltoztatta a lakosság foglalkoztatottságát, hiszen a magánosítások és tömeges elbocsátások következtében a polgárok milliói maradtak munka nélkül, ezen az elmúlt évek beruházásai révén sem sikerült javítani. A statisztikai hivatal szerint 1990-ben 8,2 millió személy dolgozott, jelenleg alig 4,5 millió munkavállalót tartanak számon. Ellentmondásos adat, hogy 25 évvel ezelőtt 800 ezer közalkalmazottat tartottak számon, akik 22,8 millió lakost szolgáltak ki, és jelenleg az ország 19,9 millió lakosára 1,2 millió közalkalmazott jut. Ugyanakkor 1990-ben 3,7 millió nyugdíjas volt az országban, jelenleg számuk eléri az 5,2 milliót. (Székely Hírmondó)
Január elsejétől nehéz lesz eltitkolni az Országos Pénzügyi és Adóhatóság (ANAF) előtt, hogy mennyi pénzünk van a bankban. Az adóeljárási törvénykönyv január elsejei változásával a bankoknak naponta kötelességük jelenteni, hogy kik nyitottak és kik szüntettek meg bankszámlákat, betéteket stb. A bankoknak azt is jelezniük kell, kik bérelnek, illetve mondanak le értéktárgyak megőrzésére alkalmas széffiókot. A pénzintézeteket arra is kötelezik, hogy az ANAF felkérésére akár részletesebb adatokat is közöljenek egy adott klienssel kapcsolatban. Első körben a bankok azon fizikai, jogi és más kategóriába tartozó személyek listáját közlik, akik 2016. március 31-ig számlát nyitottak, illetve 2010. január elseje és 2016. március 31. között számlákat szüntettek meg. (maszol.ro)
Újra szállítanak búzát Törökországba az orosz exportőrök. A két ország közötti feszült politikai helyzet miatt korábban leállították az orosz búza Törökországba való kivitelét. A török gabonafelhasználók már el is kezdtek új piacok után kutatni, elsősorban Ukrajnát célozták meg. A román búzatermelők is esélyt láttak arra, hogy hazai gabonával pótolják a török hiányt. Ez a lehetőség egyelőre elesett – legalábbis addig, míg az oroszok szállítanak búzát Törökországba. (Háromszék)
Nehezen teljesíthetik a háromszéki gazdák a különböző támogatások folyósításának egyik feltételét, a környezetvédelmi normáknak megfelelő trágyalerakók építését. A látszólag banális kérdésnek tűnő feltétel komoly anyagi befektetést követel, s az engedélyeztetési procedúra is nehézséget okoz. A szabványos trágyalerakók hiánya a támogatások részleges megvonását vonhatja maga után – s ez nemcsak az állattenyésztési, hanem a földalapú támogatásra is kiterjed. Mi több, a kérelmező egyesületek, közbirtokosságok esetében, ha csak egyetlen tag nem felel meg a követelménynek, veszélybe kerülhet a szer¬vezet által kért szubvenció. Háromszéken eddig Uzonban és Csernátonban építettek községi trágyalerakót európai uniós pályázati lehetőségek felhasználásával. Az egyszerű gazda számára viszont bonyolult a procedúra. (Háromszék/Gazdaélet)
A közigazgatási bíróságon támadta meg Háromszék kormánymegbízottja Zágon község helyi tanácsának 2015-ös évi 17-es számú határozatát, melyben a falu közigazgatási területén a legeltetés körülményeit szabták meg. Azt kérte, a legeltetési szabályzatból töröljék a 6., 9., 11. és 12. cikkelyt. A bíróság döntése értelmében nem törvényellenes a 17-es határozat 6. és 9. cikkelye. A 6. cikkely szerint az esztenát létesítő juhász köteles 5000 lejes garanciapénzt letenni, amit a legeltetési szezon végén visszakap, ha állataival nem okozott kárt. A 9. cikkely szerint csak az a juhász kaphat legeltetési engedélyt, aki befizette a garanciapénzt, eleget tesz az állat-egészségügyi előírásoknak, jószágai be vannak jegyezve és az állatlétszámnak megfelelő területet tud biztosítani a legeltetéshez. Törvénytelennek találta viszont a bíróság a 11. és 12. cikkelyt, és kimondta, törölni kell ezeket a 17-es határozatból. A 11. cikkely szerint büntethető a jogtalan legeltetés, a gyepek kivétele a mezőgazdasági forgalomból, valamint azok növényzetének felégetése. A 12. cikkely szerint a fenti kihágások 500–20.000 lejjel büntet¬hetők. (Háromszék/Gazdaélet)
Maros megyében tíz engedélyezett állatpiac működik, ahol adottak a körülmények az ilyen típusú tevékenységhez: többek között Dicsőszentmártonban, Bonyhán, Radnóton, Mezőbándon, Nagysármáson, Mezőrücsön, Balavásárán, Petelén és Szászrégenben. Marosszentkirály és Dános esetében folyamatban van az engedélyeztetés. A nyárádszeredai és székelyhodosi állatpiacok nem működnek, nem adottak a feltételek ahhoz, hogy megkapják a működési engedélyt. Ahhoz, hogy megkapják az engedélyt, számos feltétel kell teljesüljön, többek között a felület, ahol az állatkereskedelem zajlik, el kell legyen kerítve, szükség van egy külön helyiségre, ahol az állatorvos tartózkodik, emellett fedett részre a nagyobb állatok számára, egy hulladéktárolóként szolgáló külön felületre, valamint egy elkülönített részre, ahol az esetleges állattetemeket el lehet helyezni. (Népújság/Gazdaélet)
Piaci árak:
A burgony kilója 1 lej és 1 lej 50 bani, a fehér hagymáé 2 lej és 2 lej 50 bani, a vörös hagymáé 3 és 4 lej, a fokhagyma kilója pedig 8 és 9 lej. A paprika kilója 7 lej és 8 lej, a paradicsomé 4 lej 50 bani és 6 lej, az uborkáé 2 és 2 lej 50 bani, a csípős paprika kilója 7 lej, a gomba kilójáért 10 lejt kérnek. A petrezselyemzöld, kapor és zellerzöld kötése 50 bani, a tárkony és csombord kötése 1 lej. A zeller darabja és a fehér retek kötése 1 lej 50 bani és 2 lej, a petrezselyem kilójáért viszont 3 és 4 lejt kell fizetni. A szemes paszuly litere 9 és 10 lej, a murok kilójáért 3 lejt kérnek, a brokkoli kilója 7 és 8 lej, a tojás darabja ezen a héten 45 bani. Egy fej saláta 1 lej és 1 lej 50 bani. Az alma kilója 2 lej 50 bani és 4 lej, a körtéé 3 lej 50 bani és 6 lej, a szőlő kilója 8 lej és 11 lej, a sajté és az ordáé 16 lej, a tej litere 2 lej 50 bani és 3 lej.
Játékunk kérdése:
Milyen új állatfajtát próbál kinemesíteni dr. Rákossy Zsigmond csíkpálfalvi állatorvos?
Felhívjuk játékosaink figyelmét, hogy a helyes válaszhoz elérhetőségeiket is mellékeljék (postacímet, telefonszámot), különben nem vesszük figyelembe megfejtéseiket. Válaszaikat a következő címekre küldhetik 2016 január 11-ig:
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
