GAZDAÉLET – Fejleszteni kell a haladás érdekében
A 2019 január 8-án jelentkező műsor tartalma: Gazdahírek, A kitartó, rendszeres munka megtermi gyümölcsét. A gyergyótekerőpataki Bálint Attila sajtkészítővel beszélgetünk. Modern tangazdaság áll a tanulni vágyók számára Csibában. Vezetőjét Orbán Szabolcs kertészmérnököt kérdezzük. A gazdasszonyoknak és a konyhában otthonosan mozgó férfiaknak hasznos tanácsokkal szolgálunk. A küküllőkeményfalvi szósz és mustárgyár termékét már külföldön is ismerik. Sikertörténetünkben Bíró Jolán és Bíró Zoltán vállalkozókkal beszélgetünk. Ezt követően sorsolunk a hűséges hallgatóink között, de ismertetjük a marosvásárhelyi piaci árakat is. Elköszönés előtt műsorajánlóval jelentkezünk.
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Gazdahírek
Románia Hivatalos Közlönyének 1046-os számában tették közzé az állattenyésztési ágazatban folyósítandó, termeléshez kötött (SCZ), szarvasmarhákra vonatkozó támogatások értékét. A tejelő szarvasmarhák termeléshez kötött támogatására az országos keret 90,5 millió euró. Egy tejelő szarvasmarha után 340,9 euró támogatás jár. Húsmarhák és ezek keresztezett leszármazottai esetében egy szarvasmarha után 291,4 euró támogatás jár, az erre a célra elkülönített keretösszeg 12 millió euró. A tejelő bivalyok támogatása egyedenként 160,8 euró, a keretösszeg 1,5 millió euró. A termeléshez kötött támogatásokat lejben fizetik ki az Európai Központi Bank 2018. szeptember 28-án érvényes 4,66 lejes euróárfolyamán. A támogatások számadatai alapján országos szinten több mint 265 ezer tejelő tehén, 41 ezer húsmarha és keresztezett egyed, valamint több mint 9000 tejelő bivaly után kapnak támogatást a gazdák. (Gazdaélet)
Közzétette a székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházásokat támogató pályázati felhívásait a Pro Economica Alapítvány. A székelyföldi gazdaságfejlesztési program kiírásait Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere és Kelemen Hunor szövetségi elnök 2018 november 9-i találkozóján közösen bejelentették be. A programban a Hargita, Kovászna és Maros megye területén bejegyzett kis- és középvállalkozások pályázhatnak a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó induló regionális beruházásokra. A pályázati feltételekről a Pro Economica Alapítvány honlapján érhető el bővebb információ. (Maszol/Gazdaélet)
A beruházási támogatásként elérhető 200 ezer euró mellett legalább 200 ezer eurós önrészre is szüksége lesz azoknak a székelyföldi mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, amelyek az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program első, mezőgazdasági termelést és mezőgazdasági termékek feldolgozását célzó pályázati kiírására jelentkeznek. A pályázati határidő január 25. A támogatást a mezőgazdasági termelést szolgáló eszközök vásárlása mellett a beruházás adott százalékarányában föld- és ingatlanvásárlásra, illetve épületbővítésre és korszerűsítésre is fordíthatják. A támogatás nem használható fel öntözéssel kapcsolatos beruházásokra, lízingszerződésekkel kapcsolatos költségekre, termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlására, egynyári növények telepítésére, vízelvezetési munkálatokra, állatok vásárlására, a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költségének fedezetére, adósságok és adók törlesztésére, működési és általános költségekre (rezsi), személyi jellegű kiadások fedezésére, kényelmi eszközök, fényképezők, mobiltelefonok beszerzésére, illetve tehergépjármű és személygépjármű beszerzésére sem. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Három falugazdász kezdte el tevékenységét a Gyergyói-medencében a Caritas Vidékfejlesztés irányításával. A magyar kormány támogatásával indult program célja a székelyföldi gazdák tájékoztatása, képzése, a fiatalok itthon tartása. A program előkészítése már novemberben elkezdődött, januártól pedig a három falugazdász személyesen keresi fel a gyergyói gazdákat. Elsősorban azokhoz mennek el, akikről már tudják, hogy nyitottak a fejlődésre és mezőgazdasági termékeiket értékesítésre szánják. Hangsúlyozták azonban, egyetlen gazdát sem zárnak ki. A falugazdászok felmérést végeznek, hogy megtudják, mire van szükségük a gazdáknak ahhoz, hogy hatékonyabban tudják végezni munkájukat, milyen területeken szeretnének fejlődni, miben van szükségük segítségre, milyen nehézségekkel küzdenek. Mint elmondták, Magyarországon jól működik a falugazdász program és eredményesnek bizonyul, nálunk azonban még sok nehézség van. Az információgyűjtés sem egyszerű, ugyanis nincsenek pontos adatok a gazdák számáról, állatállományuk, területeik nagyságáról. (Hargita Népe/Gazdaélet)
Jó évet zárt a hazai mezőgazdaság, mégsem rózsás a helyzet – derül ki a szaktárca éves összesítéséből. Románia idén Európa harmadik legnagyobb gabonatermelője, közel 32 millió tonnával – 19 millió tonnás kukorica és 3 és fél millió tonnás napraforgótermésével első a toplistán. A második legnagyobb tengeritermelő Franciaország 12 és fél millió tonnát takarított be, míg a második legnagyobb napraforgótermelő Bulgária 1 millió 800 ezer tonnát. Búzatermelésben 10 millió tonnával negyedik Románia európai viszonylatban. A bőséges termés ellenére Románia mégis komoly importra szorul – az országban ugyanis nincsenek megfelelő magtárak, amelyekben tárolni lehetne a betakarított termést. Emiatt a megtermelt gabonának csupán a 40 százaléka marad az országban, a többit exportálja az ország, majd kénytelen, sokszor drágábban importálni. De hiányoznak a hűtőházak is, így a hazai gyümölcsöt sem tudja tárolni a mezőgazdasági minisztérium, ezért a téli időszakban szinte kizárólag csak import árut lehet találni a boltok polcain. 2018 első hat hónapjában Románia 3 milliárd euró értékben importált agroélelmiszeripari terméket. A rendszerváltás óta a legnagyobb értékben, ami kétszerese a tíz évvel ezelőttinek. Ezzel szemben 2 milliárd euró értékben exportált, az 1 milliárd eurós deficit szintén történelmi csúcs. (Mediafax)
74 százalékkal nőtt tavaly a 2017-es esztendőhöz képest a csemegeszőlő termés Romániában. Ez abszolút számokban 36 ezer tonnás növekedést jelent, tavaly ugyanis 83 ezer tonna csemegeszőlőt szüreteltek az országban. A borszőlő mennyisége ennél jóval kisebb mértékben nőtt tavaly, 13,3 százalékkal, a 2017-es 1 millió 10 ezer tonnáról 1 millió 150 ezer tonnára. (Ziarul Financiar/Gazdaélet)
Holnap január 9-én Gyimesközéplokon reggel 9 és délután 4 óra között sajtkészítő tanfolyamra várják a kezdő és gyakorló sajtászokat. A tanfolyam céljai: a sajtkészítés és sajtérlelés ismereteinek továbbadása, ezáltal pedig a helyi sajtfelhozatal bővítése. (Közlemény/Gazdaélet)
Csütörtökön, január 10-én Csíkvacsárcsiban szervez sajtkészítő tanfolyamot az Agri-Natura Egyesület. Kiss Ferenc és Mircz Nárcisz magyarországi sajtmesterek vezetik be az érdeklődőket a parenyica, gomolyasajtok, ízesített friss sajtok és érlelt sajtok világába. (Közlemény/Gazdaélet)
Fotó: Sármási-Bocskai János/Gazdaélet
Várjuk véleményüket műsorainkkal kapcsolatban!
540445 Marosvásárhely, 1918 december 1 sugárút 109 szám,
e-mail: gazdaelet@marosvasarhelyiradio.ro
