Fotográfia és kiállítás – Bartis Attila egyelőre nem ír regényt
Beszélgetés Bartis Attilával, A vége című regényének román fordítása után
Az irodalmi művek, megszületésük, vagyis a szerző általi megírásuk után, már a maguk életét élik. A különböző nyelvre történő fordításuk is független az írótól. Ekkor már a fordító hatalmas és felelősségteljes feladata alakítja a regényt, a verset, a novellát. Bartis Attila legújabb regénye, A vége, két évvel megszületése után, román nyelven is olvasható, Marius Tabacu fordításában. Előző regényeit, a Nyugalmat és A sétát is olvashatta a román közönség, és ez Bartis Attilának nagyon fontos. A marosvásárhelyi születésű író 16 éves kora óta, 1984-től él Budapesten. Mivel nem önkéntes távozás volt az övék, édesapjával, hanem az akkori hatalom utasította ki őket az országból, a fordulatig nem is jöhettek haza. Bartis Attila itt is itthon van és Budapesten is. Éppen ezért regényei fordításának bemutatóin is jelen van.
A vége című kötet bemutatókörútja nemrég zajlott, magába foglalta Temesvárt, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt és Besztercét. Bartis Attila írásainak mindegyike kettős énre épül: az író és a fotográfus minduntalan ott van a történetekben, és persze a múlt, a család is főszereplője írásainak. Bartis Attila: A vége című könyve hosszú időn keresztül érlelődött, íródott. Nagy része Indonéziában, Jáva szigetén született meg. Ez az a hely, ahol a szerző megtalálta azt a nyugalmat, ahol feltöltődni, dolgozni és élni lehet. A kötet fordításának marosvásárhelyi bemutatóján kiderült, jövő tavasszal hosszabb időre visszatér Indonéziába.
Bartis Attilával arról beszélgetünk, milyen a jó fordítás, és arról is, hogyan fér meg egymás mellett ay író és a fotográfus. Riporter Szuszámi Zsuzsa.
