Egy innovatívabb, okosabb és zöldebb Európáért

Junckerék sürgetnék a 2021-2027-es Uniós költségvetés elfogadását.

Brüsszelben hétfőn kezdődött el a Régiók és városok európai hete. A négynapos, több mint 6000 résztvevővel zajló, mintegy 150 előadást tartalmazó rendezvénysorozat megnyitóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió, a nemzetek és a régiók közös Európájáról beszélt, ahol kooperáció és kohézió nélkül semmilyen közös probléma nem oldódik meg, a következő időszak prioritásaként pedig az innovációt, a környezetvédelmet és a társadalmi szolidaritást határozta meg.

A 2021 – 2027-es uniós költségvetési tervezetről elmondta, hogy ez nem csupán egy költségvetési, könyvelési művelet, annál jóval több, maga a jövő, amelyben a kohéziós fejezet kiemelt fontossággal bír, és meggyőződése, hogy a következő hatéves ciklus költségvetését a jövő évi EP választások előtt kellene elfogadni. Véleménye szerint minden régió arányosan kell részesüljön a kohéziós alapokból, külön figyelve a kevésbé fejlett régiókra, de az elosztásnak méltányosnak is kell lennie, hisz a fejlettebb régiókat sem kell büntetni, amiért jól teljesítettek. A sokat emlegetett szubszidiaritás elvét pedig nem szabad szembeállítani a szolidaritással, ennek a két európai alapelvnek együtt kell érvényesülnie – tette hozzá. Továbbá kifejtette, hogy a támogatási procedúrákat egyszerűsíteni és modernizálni kell – több panelbeszélgetés is erről a kérdésről szól majd – és bevallotta, hogy miniszterelnökként ő maga is több fejlesztési támogatásról mondott le a nehézkes és bonyolult rendszer miatt.

Kérdésekre válaszolva az EB elnöke elmondta, hogy az EU intézkedései nem jutnak el kellő képen az uniós polgárok szintjére, és ezzel is magyarázható a több tagállamban erősödő euroszkepticizmus és populizmus, ugyanakkor kifejtette, hogy a szélsőjobb előretörését meg kell állítani, és ebben külön számít az európai fiatalokra. Továbbá az európai munkanélküliségről szólva elmondta, hogy ez Unió-szerte visszaesett a 2007 gazdasági-pénzügyi válságot megelőző szintre, és 12 millió új munkahely létesült az elmúlt években. Viszont a probléma létezik és pár déleurópai országban továbbra is súlyosabb. Ugyanakkor a kiemelte az európai diákokról szóló Erasmus program sikerét, amelynek köszönhetően 10 millió egyetemista vehetett részt diák-csereprogramban, és azóta kb. 1 millió „Erasmus-gyerek” született Európa-szerte.

43607063_337284817045443_8437215326004838400_n

A megnyitón jelen volt Corina Cretu, Regionalis politikákért felelős biztosasszony, Karl-Heinz Lambertz az Európai Régiók Bizottságának elnöke és Pavel Telicska, az Európai Parlament alelnöke is. Lambertz beszédében elmondta, hogy miközben léteznek jogos kritikák az Unió működésével kapcsolatban, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a közös európai sikerekről, a szabad közlekedésről, az egységes pénznemről, a határok átjárhatóságáról, vagy a roamingdíjak eltörléséről. Pavel Telicka, EP alelnök szerint bátran nevén kell nevezni a problémákat, mert nyilván léteznek, de ugyanakkor implikálódni kell, kezdeményezni és közös megoldásokat keresni.

Corina Cretu biztosasszony beszédében hangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es időszak költségvetési tervét még a jövő évi választások előtt el kellene fogadni, különben legalább egy évet csúszhat annak, elfogadása és gyakorlatba ültetése. Továbbá kifejtette: az EB nem lehet arrogáns, több együttműködésre, több kohézióra van szükség, ugyanakkor az ifjúságba vetett bizalmának adott hangot, akiket egyben nagyobb uniós közügyek iránti érdeklődésre és részvételre is szólított.

A hivatalos megnyitó előtti sajtóértekezleten Kadri Uustal, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának aligazgatója ismertette a 2020 utáni költségvetési előkészítésének fontosabb szempontjait. A legfontosabb célkitűzések: egy innovatívabb, okosabb Európa, egy zöldebb Európa, és még jobban összekötött Európa, egy társadalmilag szolidáris Európa és a polgáraihoz közel álló Európa.Viszont a pályázatok legfontosabb feltétele egy jó stratégia lesz. Kadri Uustal továbbá arra is kitért, hogy csökkenteni fogják a bürokráciát, egyszerűsíteni az elszámolási és ellenőrzési mechanizmusokat, egyszerűbb , de szigorú szabályrendszeren dolgoznak, viszont ott ahol szükséges, rugalmasabbá is tennék azt – itt a sürgősségi, pl. természeti katasztrófa sújtotta eseteket említette.

A konferenciáról folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Kedden délután Borboly Csaba a munkaerő kivándorlásról, az agyexport jelenségéről, a munkaerőről helyben tartásának kihívásairól, az ehhez szükséges szakoktatás szükségességéről tart előadást.

Forrás: Marosvásárhelyi Rádió/Szász Attila
  • Kulcsszavak
  • Nincsenek kulcszsavak.

Hagyj üzenetet
A * jelölt mezők kitöltése kötelező*

Adatforgalom / Forgalmi jelentés

Most adásban

Live Video

Partnereink