A legenda szerint 1567-ben tartották az első búcsújárást

Május 14-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét Csíksomlyón.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, s miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise. Magyarországról több különvonat, az úgynevezett Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, valamint a Boldogasszony Zarándokvonat szállítja a zarándokokat.

Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatja be, a szentbeszédet Csintalan László csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános mondja. Az ünnepi szentmisét a Duna televízió és a Mária Rádió élőben közvetíti.

Forrás: MTI
  • Kulcsszavak
  • Nincsenek kulcszsavak.
Válaszok

Szép volt-mint mindig….de.szívesen hallgattam volna a székely himnuszt,nemzeti imánkkal együtt!

Hagyj üzenetet
A * jelölt mezők kitöltése kötelező*

Adatforgalom / Forgalmi jelentés

Most adásban

Live Video

Partnereink