Megtartják az ősi birtokot (I. rész)

A 2017 augusztus 13-án jelentkező Falu világa műsorban a Hargita megyei Farcádot mutatjuk be. A település Székelyudvarhelytől 5 km-re nyugatra, a Gát- a Mocsár- és a Bolygókút-patakok alkotta völgyteknőben fekszik 600 méter tengerszint feletti magasságon. Közigazgatásilag Felsőboldogfalvához tartozik. Valószínűleg a 12. század elején keletkezett, Alszeg és Felszeg részekből állt. Egykor járásszékhely is volt. Református temploma 1450 körül épült késő gótikus stílusban. Kazettás mennyezete 1629-ből való. Tornya a 16. században készült, 1756-ban és 1798-ban földrengés rongálta meg. 1826-ban lebontották, mai tornya 1828-ban épült. A lakosság gazdálkodással foglalkozik vagy a közeli Székelyudvarhelyen keresi kenyerét. A hagyományos népi mesterségek közül fontos megemlítenünk a fafaragást, gyapjúfonást, kerámiakészítést, szalmafonást, méhészetet, fazekasságot, tojásírást valamint a kovács és ács munkákról sem szabad megfeledkeznünk. A fába vésett különböző díszítő formák megérzésen alapuló elrendezése a tökéletesség határát súrolja, egy formai mesevilágot alkotva, amelyben együtt léteznek az elvont geometrikus és jelképes formák és különféle növényi-, állati-, kozmikus-, és vallási motívumok. A térség erős vidéki jelleggel bír. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című művében így ír: “A farczádi hagyományok azt tartják, hogy ugy e falu, mint a két Hodgya, Budvár hatósága alá tartoztak, s harcz idején a lakosok az őrizet támogatására fegyveresen tartoztak a várban megjelenni. Még most is azon helyet, hol őseik a várban felvonultak, várutjának nevezik, s e volt oka annak is, hogy e falukban jobbágy sohasem volt. Szabad harcznokokból származó lakói igen ügyesek, a mivel kevés művelhető földjük van, mézzel, viasszal, hízott disznókkal s más Brassóból hozott czikkekkel nagy kereskedést űznek, mi a falu csinosságában is jelentkező jóllétet idéz elő.” De azt se feledjük, hogy az étel nem is esik jól egy deci, “egy húzás” pálinka nélkül Farcádon.

Az augusztus 13-i műsorban Sándor István tanító, Patakfalvi Edit óvónő, Farcádi Sándor Levente festőművész, fafaragó, Lőrincz András a Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, Simon (Vajda) Irén, Kerestély (Patakfalvi) Erzsébet és Rácz (Sándor) Irma gazdasszonyok vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Összeállításunk első részét sugározzuk.

Számítunk figyelmükre a 15 órai hírek után! Műsorunk a 2017 március 5-i műsor ismétlése!

Műsorajánló kisfilmünket Nemes Attila készítette.

  • Kulcsszavak
  • Nincsenek kulcszsavak.

Hagyj üzenetet
A * jelölt mezők kitöltése kötelező*

Adatforgalom / Forgalmi jelentés

Most adásban

MÚLTKERESŐ

Live Video

Partnereink