1956-ra emlékezik ma a világ magyarsága

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésére emlékezik ma a világ magyarsága. Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. A felkelők a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat, többpártrendszert, a sztálinizmussal való szakítást, a cenzúra eltörlését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a mezőgazdaság megreformálását követelték. A magyar forradalom hírére a nyugati országok számos városában szovjetellenes jelszavakkal vonultak ki a diákok az utcákra és a szovjet követségek elé. XII. Piusz pápa a világ katolikusait imára szólította a felkelés győzelméért. November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést.

A Magyar Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át. A központi rendezvények a Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol ünnepélyesen Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonják Magyarország lobogóját. A díszünnepséget délután a Terror Háza Múzeumnál tartják, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

Marosvásárhelyen szombaton tartottak megemlékezést az 1956-os magyar forradalom hőseinek tiszteletére. A Kúltúrőpalotában sorra kerülő emlékműsort fáklyás felvonulás követte a Vártemplom felé, majd az eseményt koszorúzás zárta a 2006-ban felállított kopjafánál.

Forrás: Marosvásárhelyi Rádió
  • Kulcsszavak
  • Nincsenek kulcszsavak.

Hagyj üzenetet
A * jelölt mezők kitöltése kötelező*

Adatforgalom / Forgalmi jelentés

Most adásban

DÉLUTÁNI RÁDIÓÚJSÁG

Live Video

Partnereink